  |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
    |
|
|
A VI. Nemzetközi Halászléfőző Verseny eredményei
ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATOK
A muravidéki és a lendvai magyarság ünnepélyéről
Az összefogás ünnepe
Dr. Zágorec-Csuka Judit: Csendes főhajtás Zala György emléke előtt
Zala György (Lendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) születésének 150. évfordulója alkalmából tavaly Zala-emlékévet tartottak, amely konferenciasorozatot foglalt magába Lendvától Aradig, de a híres – ám a „hivatalos” körökben gyakran mellőzött – szobrászművész szellemi hagyatékát ápolók nem szakították meg a kapcsolatot. Hogy ne teljen el az esztendő közös program nélkül, illetve, hogy áttekintsék az eddigi együttműködést és megbeszéljék a jövő évi terveket, ma Aradra látogatott a szülőváros, a most Szlovéniához tartozó Lendva képviseletében Horváth Ferenc, a lendvai magyar önkormányzat elnöke. Délután Bognár Levente aradi alpolgármesterrel – a tavalyi emlékév egyik kezdeményezőjével –megkoszorúzták Zala György egyik legmonumentálisabb alkotását, az aradi 13 vértanúnak emléket állító Szabadság-szobrot.
Ezután a szlovéniai vendég látogatást tett a Jelen Házban, kicsivel később pedig az RMDSZ-székházban az érdeklődőknek levetítették azt a dokumentumfilmet, amit a lendvai magyar tévéstúdió készített, és amelynek a címét Zala György hitvallása ihletett: Én hittel dolgozom.
A szervezők megemlékeztek az idén nyáron váratlanul elhunyt Borbás Györgyről, a Zala Emlékbizottság titkáráról, a szobrászművész munkásságának nagy tudású ismerőjéről is. Nyelv, identitás, irodalom” – konferencia Lendván
Sobočan Gabriella, az önkormányzati közösség alelnöke köszöntőjében kijelölte azokat a területeket, melyek a konferencia főbb csapásait körvonalazták, elsősorban a nyelv és közösség, a nyelvi identitás és a nyelvi életterek vonatkozásában. Bence Lajos, a tudományos társaság elnöke bevezető előadásában a három fogalomkör körüljárására vállalkozott, mert véleménye szerint ezek nem azt jelentik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, újabb jelentéstöbblettel bővültek. Zágorec-Csuka Judit, a könyvtártudományok doktora pedig, „Nyelvi identitásom a kétnyelvűségben” című előadásában sajátos nézőpontból, a családanya szerepköréből nyúlt a témához, sorsszerűnek nevezve a valóságot, melyben élünk. Göncz László, nemzetiségi országgyűlési képviselő a nyelvhasználatról elmondta, a szlovákiai államnyelv-törvénynek sajnos még ma sincs európai fóruma, az államközi törvények azonban fontosak. Ezekre épülhet az általános nemzetiségi törvény, valamint a magyar és az olasz nyelvtörvény. Barkaszi Zsófia, a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövetségének konzulja kifejtette, az utóbbi időben a Kárpát-medencében zajló asszimiláló törekvések (magyarverés, erőszakos nyelvhasználat-korlátozások) miatt, a magyar kormánynak lépéseket kellett tenni, méghozzá a legmagasabb szinten. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pedig kidolgozott egy, a lélekszám megőrzését, a szülőföldön való boldogulást és az anyanemzettel való zavartalan kapcsolattartást szavatoló stratégiát. Pozsonec Mária alpolgármester a családi nevelés szerepét és fontosságát hangsúlyozta az identitás építésében. A vasfüggönnyel elzárt muravidéki magyarság még ma is nyögi azokat az éveket. Tovább… |
|||||||||||||||||||||||||||||
| Kezdőlap | Rólunk | Lendváról | Pályázatok | LIFE | Gazdaság | Ülések | Képtár | Archívum | A tanácstagoknak | Médiák | Email | |
| © 2008 - 2009 || LENDVA KÖZSÉGI MAGYAR NEMZETI ÖNKORMÁNYZATI KÖZÖSSÉG | |
